Pranahaz.hu
Betöltés...
info@pranahaz.hu Hívjon: +36 30 436 8977

Ajánlott irodalom

Egy nyolchetes "tudatosságfejlesztő" meditáció mérhető változásokat eredményezhet az agy emlékekkel, önképpel, empátiával és stresszel kapcsolatos agyterületein - derült ki a meditáció agyi hatásait vizsgáló első átfogó vizsgálatból

"Bár a legtöbb ember a meditáció szó hallatán elcsendesedésre, fizikai relaxációra asszociál, a rendszeresen meditálók régóta beszámolnak a befelé fordulás kognitív és pszichés előnyeiről. Ráadásul egy reggeli meditáció pozitív hatása rendszerint egész nap kitart" - áll az amerikai Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek a kutatásról kiadott sajtóközleményében.

A vizsgálat különlegessége, hogy elsőként igazolta: a meditáció hatására az agy szürkeállományában mérhető változások mehetnek végbe, azaz a kutatás résztvevői nem csak a relaxálás miatt érezhették kellemesen magukat a nyolchetes kísérlet során

A tanulmány a Psychiatry Research: Neuroimaging című pszichiátriai szaklap legközelebbi számában jelenik meg.

Több agyterületet is megváltoztatott a meditáció


A Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek vizsgálatában 16 önkéntes vett részt meditációs tréningen. Agyi struktúráikról két héttel a meditáció kezdete előtt, valamint a nyolchetes, stresszoldó és tudatosságot erősítő meditációs tréninget követően is MRI-felvételeket készítettek.

A résztvevők hetente közösen is meditáltak, az önálló otthoni meditációhoz pedig különféle hanganyagokat kaptak. Kontrollként a kutatók ugyanabban az időszakban MRI-felvételeket készítettek 17 nem meditáló emberről.

A meditáló csoport, amely nyolc hét után markáns változásokról számolt be életében, naponta átlagosan 27 percet gyakorolt. A változásokat alátámasztották az MRI-felvételek is: a tanulás, emlékezés, részvét és önészlelés szempontjából kulcsfontosságú hippocampus területén például a szürkeállomány sűrűségének növekedését mutatták ki.

A résztvevők egybehangzóan a stressz csökkenéséről számoltak be életükben. Ez együtt járt a stresszel, dühvel kapcsolatba hozható agyi terület, az amygdala szürkeállomány-sűrűségének csökkenésével.

A tudatossággal, öntudattal kapcsolatos agyi struktúra, az insula területén a kutatók nem tapasztaltak a nyolc hét alatt mérhető változást, de úgy vélik, hosszú távon ez a terület is átalakulhat.

A kontrollcsoport tagjaiban a kutatás ideje alatt semmilyen hasonló változást nem figyeltek meg.

A tanulmány kiemeli az agy rendkívüli plaszticitását, és hangsúlyozza, hogy meditációval nemcsak közérzetünket, életminőségünket, hanem agyi struktúráinkat is befolyásolhatjuk.

Régóta várt eredmény született a meditáció tudományos vizsgálata során: kiderült, hogy a gyakorlatokat végző emberek immunrendszerének sejtjei lassabban öregednek. Az eredmény úttörő lépés a pszichoszomatikus jelenségek, a lelki és a testi folyamatok összekapcsolódásának megértése felé.

Az amerikai Colorado államban, a Sziklás-hegységben alapították 1970-ben a Shambhala Mountain Centert, amely a tibeti buddhzimus meditációs és jógagyakorlatainak egyik legnagyobb oktatási központja a világon. 2007-ben itt indult el a Shamatha program, amelynek keretében tudományos módszerekkel vizsgálják, hogy a meditációnak milyen hatásai vannak a szervezetre. Az első, most közölt eredmények szerint az ősi módszer még a sejtek, kromoszómák és gének működését is befolyásolja.

A programot Clifford Saron idegtudós (University of California, Davis) vezeti. A vizsgálatokba 60 gyakorlott, 21-70 év közötti meditátort vontak be, három hónapra. Harminc személy intenzív meditációs gyakorlatokon vett részt (körülbelül napi hat órában), a gyakorlatokra váró másik harminc fő kontrollként szolgált. Mind a hatvan főnél pszichológiai vizsgálatokat végeztek a vizsgálat elején, közepén és végén, és vért vettek tőlük.

A Psychological Science című szaklapban most megjelent eredmények szerint az intenzív meditációt végzőknél javult a vizuális észlelőképesség, egy-egy feladat megoldása közben éberebbek voltak, jobban tudtak összpontosítani, így jobb eredményeket is értek el (a kontroll csoporthoz képest). Ez a felfokozott éberség a meditációs tréning után még öt hónapig megmaradt.

Ennél sokkal izgalmasabb, hogy kiderült: a meditációnak a sejtek öregedését gátló hatása is van. A vérmintákból kimutatták, hogy az immunrendszer sejtjeiben, a fehérvérsejtekben olyan változás történt, amely elősegíti azt, hogy tovább életben maradjanak. Azt figyelték meg, hogy a sejtekben megnőtt egy enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitásának szintje (aktívabb lett az enzimet kódoló gén működése). A telomeráz enzim működésének lényege, hogy lassítja a sejtek genetikai anyagának a pusztulását, mert "újragyártja" a kromoszómák végein lévő és állandóan kopó "védősapkákat", az úgynevezett telomérákat.

A képen: a kék színnel jelölt kromoszónák végein a sárga pontok a "védősapkák", a telomerák. Ezek a védősapkák folyamatosan kopnak a sejt osztódásai során, és amikor elfogynak, a sejt elpusztul. A telomeráz enzim képes pótolni az elkopott szakaszokat, ezáltal a sejt tovább maradhat életben, úgy is mondhatjuk, hogy megfiatalodik. A meditáció hatására a telomeráz aktivitása nő

A telomérákkal kapcsolatos kutatásokért ítélték oda 2009-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat (az erről szóló összeállításunkban részletesebben is olvashat a témáról). A díjazottak egyike, Elizabeth H. Blackburn (University of California San Francisco) ott van a mostani eredményről szóló cikk szerzői között, amelynek kivonata a Psychoneuroendocrinology című szaklap honlapján érhető el, ezen a címen.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a meditáció nem közvetlen módon vezetett a sejtek hosszabb túléléséhez (tehát nem lehet direkt módon a sejtekre összpontosítani). Inkább arról van szó, hogy a meditáció miatt kialakuló pozitív érzelmi, pszichológiai változások hatására módosul a telomeráz enzim szintje.

Az eredmény fontos lépés a pszichoszomatikus jelenségek, a lelki és a testi folyamatok összekapcsolódásának megértése felé. Egyre többet tudunk arról, hogy a negatív stressz számos betegség kialakulásában szerephez juthat. Néhány éve az is kiderült, hogy hosszú időn át tartó stressz hatására csökken a telomeráz enzim aktivitása. Emiatt a sejtek gyorsabban elöregszenek és elpusztulnak.

A pozitív gondolkodás viszont segíthet a megküzdésben. A buddhista hagyományok szerint a meditáció csökkenti a szorongást, aggódást, és elősegíti a jó közérzet kialakulását. A csökkenő stressz vezethet a sejtszintű változásokhoz. A hosszabb életidejű immunsejtek aktívabb immunműködést tesznek lehetővé, egy aktívabb immunrendszer pedig hatékonyabban képes harcolni a betegségek ellen.

Az utóbbi években kiderült, hogy a környezeti hatások szerepe egy-egy tulajdonság, állapot, betegség kialakulásában legalább annyira fontos, mint a géneké. A meditációval kapcsolatos új eredmények szerint ez a kapcsolat olyan erős, hogy a környezeti tényezők visszahathatnak a genetikai állomány működésére is. Ezt bizonyítja egy korábbi felfedezés is: egy komplex életmódváltozás (az immár Magyarországon is elérhető Ornish-módszer) befolyásolja a telomerázaktivitást, aminek pozitív hatása van daganatos és szívbetegségek esetében. [2010]

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető.

A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek. Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni valamit az egészségükért: leszoknak a cigiről, mértékletesebben isznak alkoholt, próbálnak egészségesebben enni, természetes alapanyagú élelmiszereket vásárolni (amennyire a pénztárcájuk engedi), próbálnak mozogni (amennyire idejük engedi a munka és a család mellett). Ez csupa jó dolog, és segítséget is kapunk hozzá: az internetről tömegesen tölthetők le különféle étrendek (javasoljuk a Magyar Dietetikusok Szövetségének tanácsait), edzéstervek (a terhelést beszéljük meg háziorvosunkkal). Abban pedig például a Tudatos Vásárlók Egyesülete segít, hogy kevesebb mérget együnk.

A következő nagy lépés a stresszoldó technikák elterjedése lenne, illetve az, ha ezeket a technikákat rendszeresen és együtt alkalmaznák az emberek az egészségesebb étrenddel és mozgással. Miért fontos annyira a stressz csökkentése?

A tartós stressz mérhető módon öregíti a sejteket

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz igazoltan összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségekkel, különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval - olvasható a Selye János Lelki Egészség Program honlapján. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

Ennek bizonyítására nézzünk egy példát. Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerázkutatásért kapta, a díj átvételekor tartott előadásában hivatkozott Selye János stresszelméletének biológiai hatásaira. Blackburn és kollégái a California Egyetem (San Francisco) Pszichiátriai Klinikájával együttműködve krónikus beteg, illetve egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a "bőr alá". Az Orvosi Hetilap cikke így ír az eredményekről: "Az édesanyák minden más szempontból egymás úgynevezett szociális ikerpárjai voltak, ugyanakkor az egyik csoport nyilvánvalóan igen súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben élt, hiszen egy édesanya számára a beteg gyermek ellátása, ennek a helyzetnek a feldolgozási nehézsége folyamatos súlyos adaptációs többletterhet jelent. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a beteg gyermekek édesanyjainál szignifikánsan (statisztikailag kimutatható módon) alacsonyabb telomerázaktivitás és szignifikáns telomerarövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel idősebb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz hasonlítva. Igen érdekes azonban, hogy a sejtszintű öregedés értéke igen nagy szórást mutatott közöttük is, és ennek mértéke az észlelt stressz szintjével volt kapcsolatban. Azok az édesanyák, akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint akik el tudták fogadni ezt az igen nehéz élethelyzetet is."

Stresszcsökkentés nem romboló módon

Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem lehet megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja, olyan tevékenységeket, amelyek rövid távon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és táplálkozás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.

Ezért is szükség lenne a stresszoldó módszerek, technikák terjedésére, szélesebb körű alkalmazására. "A beavatkozási lehetőségek tárháza mind egyéni, mind közösségi, mind társadalmi szinten szerencsére elég széleskörű. Olyan magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó megelőző programok állnak rendelkezésre, amelyek jelentős támogatást képesek nyújtani a testi és lelki egészség megőrzésére, a krónikus stressz kockázatainak csökkentésére" - olvashatjuk a Selye János Lelki Egészség Program honlapján.

Az életmód visszahat génjeinkre is

A sok jó program között is figyelmet érdemel az a módszer, amelyet Dean Ornish, a San Franciscóban működő Kaliforniai Egyetem (University of California, San Francisco) orvosprofesszora dolgozott ki, és amely Ornish-módszerként vált ismertté. Ez személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik. Már több mint harminc évvel ezelőtt sikerült igazolni, hogy ezzel a kombinációval akár a súlyos koszorúér-megbetegedés is visszafordítható.

Ornish módszere azonban akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a fent említett telomeráz enzim aktivitását is növeli. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az életmódváltás hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető.

Falus András, a Semmelweis Egyetem biológusa a kutatást azért tartja szakmailag nagyon megalapozottnak, mivel annak a munkacsoportnak, amelyben Dean Ornish dolgozik, tagja a Nobel-díjjal jutalmazott Elizabeth Blackburn is. "Ez annyit jelent ugyanis, hogy egy, az életmódváltás hatásait vizsgáló kutatás mögött egy, a legmagasabb szinten elismert tudományos kutatás áll. Ez pedig azért nagyon fontos, mert számtalan különböző életmód-programról, diétáról és edzésmódszerről hallhatunk nap mint nap, azonban ez az első olyan eset, amikor az életmódváltás és a tudomány szorosan összekapcsolható" - mondja Falus.

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare - az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer - a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

Egyelőre keveseknek

Magyarországon még messze vagyunk ettől, egyelőre keveseknek érhető el ez az életmódváltó módszer. Ennek főleg anyagi okai vannak, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek a programban, amelyet itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál "azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett/miatt odafigyelnek egészségük megőrzésére" - olvasható a cég honlapján.

Az egészségügyi vállalkozás tudományos alapon szerveződött: létrehozói megbíztak egy szakértői gárdát azzal, hogy gyűjtsék össze a hiteles, bizonyított információkat az egészségmegőrzés lehetőségeiről, és rendezzék ezeket a gyakorlatban alkalmazható, személyre szabható programokba. E programok fontos része a stressz csökkentése, amelyben segít, ha csoportban végzik.

A cég információi szerint eddig nem sokan jelentkeztek a 8 hetes, körülbelül kétszázezer forintba kerülő "életmódváltó" programra, de azt remélik, hogy idővel az életmód-kultúra is kialakul Magyarországon, a borkultúrához hasonlóan. Addig is: minden olyan tevékenység jó a szervezetnek, amely csökkenti a tartós stresszt - és ez már tudományosan is bizonyított. [2010]

A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre tudnák felírni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk - olvasható egy új tanulmányban, amely a napi testgyakorlás előnyeit összegzi.

Az angliai Norwich egyetemének kutatói 40 korábbi, 2006 és 2010 között publikált vizsgálatot elemeztek a rendszeres mozgás és a betegségek kapcsolatáról. Az eredmény megerősíti, hogy a dohányzás mellőzése után az aktív életmódnak van a legnagyobb szerepe egészségünk megőrzésében.


Mozgással a betegségek ellen


Ahhoz, hogy a mozgás előnyös hatásai igazán érvényesüljenek, legalább heti 150 percet, azaz öt napon át napi fél órát kellene könnyű sétával, kertészkedéssel, esetleg biciklizéssel töltenünk. Ha intenzívebb mozgásformát választunk (például úszás, futás, aerobic), heti három 20 perces edzés is elegendő.

Az eredmény nem marad el: csökken például a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélye. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is.

Napi fél óra mozgástól ugyancsak csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét.

Más lenne a világ, ha a mozgást lehetne receptre felírni


"A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre fel tudnák írni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk" - olvasható az International Journal of Clinical Practice című szaklap decemberi számában közölt cikkben (a cikk szabadon elérhető ezen az oldalon). Leslie Alford kutatásvezető szerint az átnézett vizsgálatokból egyértelműen látható: ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működjön, bizonyos fokú fizikai aktivitásra van szükség, amely a modern életvitel mellett sokak hétköznapjaiból hiányzik. Ha valaki a pozitív hatások eléréséhez szükséges időtartamot nem tudja mozgással tölteni, ne keseredjen el: a semminél a kevés is több, már napi 10 perc mozgás is javítja közérzetünket, növeli vitalitásunkat. A mozgás jótékony hatását fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.

Ötven felett is érdemes elkezdeni


Kutatások igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. [2010]

Felfelé görgetés